Szarvas
Szarvas
Vannak helyek a világban, amelyek terek hosszán, idők mélyén belénk rögzültek. Színeikkel, ízeikkel, hangulatukkal örök mágnesként vonzanak, nem eresztenek el soha.
Szarvas a Dél-Alföld gyöngyszeme. Életében meghatározó szerepet tölt be a csaknem 30 kilométer hosszú Körös-holtág, mely hazánk ötödik legnagyobb állóvize. A Körös-kultúra leleteinek tanulsága szerint a ma 18 ezres település környéke az őskor utolsó évezredétől folyamatosan lakott volt. Szarvas neve először Anonymus krónikájában fordul elő „Mons Cervinus”, azaz Szarvashalom alakban. A török időkben a hódoltsági faluvá lett Szarvas jelentősége megnőtt, a törökök palánkvárat emeltek a fontos folyami átkelőhely védelmére. A többször gazdát cserélt várat 1685-ben foglalták vissza a császári csapatok, majd 1686 pünkösdjén felégették és lerombolták. A lakatlan pusztává lett vidéket 1722-ben báró Harruckern János György kapta meg Bécstől. Magyarország felvidéki vármegyéiből telepített Szarvasra 34 jobbágycsaládot. 1767-ben került a fiatal mezővárosba a Szarvas újkori történetét leginkább meghatározó evangélikus lelkész és agrárreformer, Tessedik Sámuel. 1780-ban megalapította Európa első gazdasági iskoláját, valamint 1786-88 között megépíttette Szarvas legrégibb templomát, az evangélikus Ótemplomot. Utcáinak szabályozása is az ő nevéhez fűződik. 1847-ben Réthy Lipót itt alapította meg Békés megye első nyomdáját. Iskolaváros és agrárjellegét napjainkig megőrizte. A város jelenkori történelméből kiemelkedik a Magyar Millennium éve, ekkor született meg az önálló Tessedik Sámuel Főiskola és a város önálló szlovák és magyar nyelvű előadásokat is bemutató színháza. A város bővelkedik látnivalókban. Legnagyobb nevezetessége az Arborétum, valamint a Történelmi Magyarország Közepe, amely egyben a Kárpát-medence mértani középpontját is jelenti. A Körös partján lévő Bolza-kastély lépcsősorain áll a capitoliumi farkas egyetlen, mérethű magyarországi másolata. A millennium tiszteletére állított Ezredéves Emlék, mely a magyar Szent Korona legendáját jeleníti meg, a Holt-Körös partján, a kastéllyal szemben talált méltó helyére. Az Anna-ligeti Csáky-Benz-kastélyban székel a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága és Látogatóközpontja.
Emlékek egész sorát kínálja a Tessedik Sámuel Múzeum gazdag régészeti, néprajzi és képzőművészeti anyaga, a város egyedülálló ipartörténeti műemléke az 1836-ban épült Szárazmalom, a népi értékeket őrző Szlovák Tájház és az Erzsébet-ligetben található Ruzicskay Képtár. Szarvas neves szülöttei Székely Mihály, az első magyar pilóták egyike, dr. Melich János, a szlavisztika világhírű professzora, Bajcsy-Zsilinszky Endre a magyar függetlenségi eszme mártírharcosa, Ruzicskay György festőművész, Melis György operaénekes. A várost a tavasszal, nyáron, valamint ősszel megrendezésre kerülő turisztikai nagyrendezvények színesítik. Minden évben megrendezésre kerül az Amatőr Fogathajtó Bajnokság, a Körös Napok Nyári Művészeti Fesztivál, az Aratónap Ezüstszőlőben, a Suttyomba Népzenei Fesztivál, Szarvas Város Napja, Szent István Nap, a Horgásznap és Halászléfőző Verseny, illetve a város legnagyobb turisztikai és gasztronómiai élményét kínáló Szarvasi Szilvanapok.
Szarvas
Vannak helyek a világban, amelyek terek hosszán, idők mélyén belénk rögzültek. Színeikkel, ízeikkel, hangulatukkal örök mágnesként vonzanak, nem eresztenek el soha.
Szarvas a Dél-Alföld gyöngyszeme. Életében meghatározó szerepet tölt be a csaknem 30 kilométer hosszú Körös-holtág, mely hazánk ötödik legnagyobb állóvize. A Körös-kultúra leleteinek tanulsága szerint a ma 18 ezres település környéke az őskor utolsó évezredétől folyamatosan lakott volt. Szarvas neve először Anonymus krónikájában fordul elő „Mons Cervinus”, azaz Szarvashalom alakban. A török időkben a hódoltsági faluvá lett Szarvas jelentősége megnőtt, a törökök palánkvárat emeltek a fontos folyami átkelőhely védelmére. A többször gazdát cserélt várat 1685-ben foglalták vissza a császári csapatok, majd 1686 pünkösdjén felégették és lerombolták. A lakatlan pusztává lett vidéket 1722-ben báró Harruckern János György kapta meg Bécstől. Magyarország felvidéki vármegyéiből telepített Szarvasra 34 jobbágycsaládot. 1767-ben került a fiatal mezővárosba a Szarvas újkori történetét leginkább meghatározó evangélikus lelkész és agrárreformer, Tessedik Sámuel. 1780-ban megalapította Európa első gazdasági iskoláját, valamint 1786-88 között megépíttette Szarvas legrégibb templomát, az evangélikus Ótemplomot. Utcáinak szabályozása is az ő nevéhez fűződik. 1847-ben Réthy Lipót itt alapította meg Békés megye első nyomdáját. Iskolaváros és agrárjellegét napjainkig megőrizte. A város jelenkori történelméből kiemelkedik a Magyar Millennium éve, ekkor született meg az önálló Tessedik Sámuel Főiskola és a város önálló szlovák és magyar nyelvű előadásokat is bemutató színháza. A város bővelkedik látnivalókban. Legnagyobb nevezetessége az Arborétum, valamint a Történelmi Magyarország Közepe, amely egyben a Kárpát-medence mértani középpontját is jelenti. A Körös partján lévő Bolza-kastély lépcsősorain áll a capitoliumi farkas egyetlen, mérethű magyarországi másolata. A millennium tiszteletére állított Ezredéves Emlék, mely a magyar Szent Korona legendáját jeleníti meg, a Holt-Körös partján, a kastéllyal szemben talált méltó helyére. Az Anna-ligeti Csáky-Benz-kastélyban székel a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága és Látogatóközpontja.
Emlékek egész sorát kínálja a Tessedik Sámuel Múzeum gazdag régészeti, néprajzi és képzőművészeti anyaga, a város egyedülálló ipartörténeti műemléke az 1836-ban épült Szárazmalom, a népi értékeket őrző Szlovák Tájház és az Erzsébet-ligetben található Ruzicskay Képtár. Szarvas neves szülöttei Székely Mihály, az első magyar pilóták egyike, dr. Melich János, a szlavisztika világhírű professzora, Bajcsy-Zsilinszky Endre a magyar függetlenségi eszme mártírharcosa, Ruzicskay György festőművész, Melis György operaénekes. A várost a tavasszal, nyáron, valamint ősszel megrendezésre kerülő turisztikai nagyrendezvények színesítik. Minden évben megrendezésre kerül az Amatőr Fogathajtó Bajnokság, a Körös Napok Nyári Művészeti Fesztivál, az Aratónap Ezüstszőlőben, a Suttyomba Népzenei Fesztivál, Szarvas Város Napja, Szent István Nap, a Horgásznap és Halászléfőző Verseny, illetve a város legnagyobb turisztikai és gasztronómiai élményét kínáló Szarvasi Szilvanapok.
.jpg)
.jpg)
