- Budapest
- Nyugat-Dunántúl
- Közép-Dunántúl
- Dél-Dunántúl
- Észak-Alföld
- Balaton
- Észak-Magyarország
- Dél-Alföld
- Közép-Magyarország
- Linkek
.jpg)
LÁTNIVALÓK/VÁROSOK
Közép-Dunántúl
Három megye – Veszprém, Fejér, és Komárom - Esztergom – alkotja a régiót. Délen a Balaton, felette a Tapolcai medence síkja elszórt vulkáni kúpjaival, a Dunántúli középhegység lekopott hegyhátai, az északon a Duna határolta Kisalföld és keleten a szintén a Dunába futó Mezőség síkjai sokszínű, változatos arcot adnak a régiónak.
Mintha élő történelem könyvbe tévedtünk volna: nincs olyan korszak ahonnan ne találnánk jelentős leletet a régión belül. Vértesszőlős félmillió éves előember-maradványai, Tatabánya 40 000 éves barlangi ember-leletei, s számtalan újkőkorból, bronz- és vaskorból származó leletegyüttes tanúskodik a régmúltról. Közelebb jőve az időben Pannoniába jutunk, s Tác-Gorsium hatalmas romvárosa, Dunaújváros castelluma egy virágzó római provincia történetéről mesél. Mégis, számunkra a régió jelentősége honfoglalás utáni dicsőséges korszakában rejlik, amikor előbb Székesfehérvár, majd Esztergom lett az ország székhelye. A pogányságát kereszténységre cserélt népnek templomok épültek, méltóságteljesek és hatalmasak a városokban, hasonlóak a veszprémi Szent Mihály templomhoz, kicsik és erődítmény-szerűek a falvakban, mint Öskü vastag falú kerek temploma. A külső ellenség híján egymással vetélkedő nemzetségek várakat kezdtek építeni birtokaik védelmére, amilyen a Csák nemzetség valahavolt dicsőségét majd kilenc évszázada hirdető Csókakő sziklára épített vára. Előbb a tatár, majd a török dúlta-fosztogatta a gazdag városokat, s bár a tatárjárás után megerősítették váraikat, a százötven évig tartó török megszállás végére legtöbbjükből csak romhalmaz maradt. A kevés kivételek egyike Sümeg büszke vára, amit soha nem foglalt el a török.
Így történt, hogy szinte bárhol is járunk az országban a városokra vagy a barokk, vagy a későbbi korok valamely más stílusa nyomja rá bélyegét, még ha történetük jó 700 évvel korábban kezdődött is.
A területre jellemző nagybirtok-rendszernek,- egyes esetekben a Rákóczi-szabadságharcot követő birtokújraelosztásnak köszönhetően, amikor a császárhoz hű nobilitás kapta meg a „rebellisek”-től elkobzott birtokokat, számos csodálatos kastély épült errefelé. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány a látogathatóak közül: a dégi Festetich, a fehérvárcsurgói és iszkaszentgyörgyi Károlyi, a seregélyesi Zichy, vagy a nádasladányi Nádasdy Magyarország vidéki kastélyainak legszebbjei közé tartoznak.
Igazi egyháztörténeti kuriózumokat kínál a régió. Majkpuszta kamalduli remeteségének megkapó épületegyüttese, Pápa a reformáció dunántúli központja, Zirc ciszterci kolostora és arborétuma páratlanul érdekes látnivaló.
A régiót tájegységeinek változatossága már önmagában különlegessé teszi, de természeti látványosságait lehetetlen felsorolni. A Bakony valaha hatalmas erdeinek megmaradt bükk-erdői, ősi fenyvese, számtalan barlangja, a Séd és a Gerence völgyének festői szépsége, vagy Csesznek sziklára épült, romjaiban is méltóságteljes vára teszi kedvelt kiránduló hellyé a Magas-Bakonyi Tájvédelmi Körzet területét. A Vértesi Tájvédelmi Körzet egyik legnépszerűbb túravonala a Csákberényből induló Haraszt-hegyi botanikai és geológiai tanösvény, ahol a Vértes különleges geológiai képződményeit, szubmediterrán állat és növényvilágát figyelhetjük meg. A Velencei-tó északi partjának hegyvonulataiban Sukorónál egyedülálló geológiai jelenség az ún. ingó-kövek ejtik ámulatba a szemlélőt. Alcsútdoboz és Zirc arborétumaiban különleges növényritkaságokat, évszázados fa-matuzsálemeket láthatunk.
Valaha a vadban gazdag Bakony és a Vértes erdejei királyi és főnemesi vadászterületek voltak. Az erdők ugyan megfogyatkoztak, de mufflon, szarvas, vaddisznó, őz, és apróvad ma is szép számmal tanyázik errefelé. A horgászoknak a talán kevésbé ismert Soponya tavait ajánljuk figyelmébe. A lovak és a lovaglás iránt érdeklődőknek a versenylovairól híres Kisbér, vagy a lószerszámokat múzeumban is bemutató Sümeg szolgálhat érdekességekkel, de számos más helyen is hódolhatnak kedvtelésüknek.
A Balaton-felvidék híres szőllőin kívül is jó néhány kitűnő borvidéke van a közép-dunántúlnak: Somlóhegy, ahol a „nászéjszakák borán”, a somlói furminton kívül az ezerjó, leányka és rizling terem, a móri ezerjó hazája, a különleges Pincesoráról és Bormúzeumáról is híres Mór borvidéke, a Velencei hegység kiváló fűszeres fehérborokat, mézesfehéret, hárslevelűt adó meleg lankái, vagy Etyek kellemesen savas borokat termő hatalmas szőlőtáblái.
Ahány tájegysége, annyi féle népviselete, népszokása, minta és motívumkincse van a közép-dunántúlnak. A Sárrét szőttesei, hímzései, pásztorainak fafaragásai szépségükkel, igényességükkel egyenrangúak más tájegységek sokkal ismertebb termékeivel. Legszebb darabjaik a Sárréti Tájházban láthatóak, Fülén.
A csákvári fazekasok munkáival találkozhatunk a helyi Vértes Múzeum kiállításán. A nemzetiségi emlékek közül kiemelkedik a németek lakta Vérteskozma érintetlen szépségben megmaradt faluja és a székesfehérvári Rácváros skanzenje. Bár a kékfestő nem tartozik a hagyományos magyar viseletek közé, több évszázada része az öltözködésnek Magyarországon. A pápai Kékfestő Múzeum kiállításán ezekből láthatunk néhány gyönyörű darabot.
A régió leghíresebb terméke Herendről kerül ki. A világkiállításokat nyert herendi porcelán messzefölre elviszi hírét ennek a történelmi emlékekben s természeti szépségekben oly gazdag területnek.
